HTML

"Esztétika - Mi végre?"

Konferenciánkon az esztétika, a művészetfilozófia és a művészetről való gondolkodás lehetséges megvalósulásainak, módjainak megvitatását javasoljuk. Miképpen beszélhetünk egy műalkotásról? Hogyan válhat lehetségessé a művészi tapasztalat vizsgálata? Miben állnak az esztétikai tapasztalat sajátosságai? Miképpen ragadhatók meg e sajátságok tudományos igénnyel? Lehetséges egy, az esztétikai tapasztalatot vizsgáló tudományos módszer? Hogyan alkalmazható, és milyen kérdéseket vet fel az esztétika, mint tudomány?

Friss topikok

Linkblog

Archívum

Rókay Attila: A Molyneux probléma esztétikai vetületei ABSZTRAKT

2011.04.19. 17:48 aisthesis

A Molyneux kérdés igen nagy filozófiatörténeti múlttal rendelkezik, olyan filozófusok foglalkoztak vele, mint Locke, Berkeley, Reid, Leibniz vagy Evans. A kérdést 1688-ban tette fel William Molyneux John Locke-nak és így szól: Tegyük föl, hogy egy ember vakon született, de immár felnőtt, s tapintása megtanította, egy ugyanazon fémből való és nagyjából egyforma nagy kocka, illetve gömb közötti különbség felismerésére, úgyhogy midőn megfogja az egyiket, majd a másikat, meg tudja mondani, melyik a kocka, és melyik a gömb. Tegyük fel azután, hogy a kockát is, a gömböt is egy asztalra helyezzük, a vak ember pedig visszanyeri látását. Quære, hogy látása révén meg tudja-e különböztetni őket egymástól, még mielőtt megtapintaná őket, s meg tudná-e mondani, melyik a gömb, melyik a kocka. A kérdésre adott empirista válaszok többsége nemleges, azonban a különböző szerzők más-más úton jutottak el saját konklúziójukhoz. Ebből adódóan a különböző ismeret-, és észleléselméleti premisszák igencsak eltérnek egymástól. Előadásomban szeretném bemutatni, hogy Locke és Berkeley ellentmondásos premisszái, hogyan vezetnek olyan tarthatatlan következményekhez, amelyektől az elhatárolódás egy konzisztensebb észleléselmélet alapját képezheti.

komment

süti beállítások módosítása